Ez a sorozat harmadik része. Az elsőt a kezdeti nehézségekről itt, a másodikat a vadonban élésről itt olvashatod. (Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben. A zeneötletet ezúttal ismét Abonyi-Keszte Barbi adta, nagyköszi érte. Az úticél, ahová menjetek el Andrissal, ha Pontevedrát már meguntátok, úgyis ott van a közelben: Porto.) Fura egy hely a sarkkörön […]
Ez a második rész. Az elsőt itt találod. (Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben. Ezért az isteni The XX számért ezúttal Takács Írisznek jár a pirospont és a hálásköszi. Az úticél, ahová szerintem egyszer el kellene mennetek a zuraddal: Bali) – Meli, láttál már sátrat közelről? Menni fog az összeszerelése? – kérdezi Zoli a […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Indulás előtti éjjel 23:40, ideges készülődés (elnézést a vulgáris kifejezésért, kizárólag a történeti hűség kedvéért írom le, egyébként nem jellemző a blogomra az ilyesmi) “F@sznak kellett ez az utazás… Nem férek el a hátizsákban, fogalmam sincs, mit hagyjak itthon, már minimumra redukáltam a cuccaimat. Aludni se tudok, a […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben. Az Into the wild remek zenéje ehhez a poszthoz Varenke Gergőnek jutott eszébe, hatalmas köszi érte. Az úticél, amit javaslok cserébe: a földgolyó. Te úgy tűnik, mindenhol otthon vagy rajta.) A Mind the Map blog szabadságra megy július hónapban. Én meg Norvégiába. (Nagy levegő beszív, kifúj. Már attól […]
(Kivételesen nem csak zene van a poszthoz. Ha végignézitek a klipet, megértitek, miért, ezt a klipet Faial szigetén forgatták és tökéletesen bemutatja az ottani életérzést. Idióták, imádom őket.) Találkozások. Számomra mindig az emberek a legfontosabbak, amikor egy ismeretlen helyre megyek, ezúttal a Faial-on töltött másfél hónapom alatt viszont minden eddiginél klasszabb ismeretségeket kötöttem. Csupa remek […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben. Hatalmas köszi az eheti ajánlásért Neubauer Juditnak. Az úticélod: neked nem kell menned sehová. A tökéletes helyen vagy.) Enni talán az egyik legjobb dolog az életben. Ráadásul kiváló ürügyet szolgáltat a barátokkal való találkozáshoz. Csak gondold végig, jó eséllyel felbukkan valahol a környéken valami finomság, amikor összeültök páran. […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Mennyire sűrűn fordul elő veled, hogy hívsz egy szakit az elromlott bojlerhez és kisvártatva privát előadóesten találod magad? Hát, velem se. De most megtörtént. Elmesélem. Szóval utolsó napjaimat töltöm (brühü) a portugál vendégházban, ahol önkénteskedtem az elmúlt hónapban, az univerzum pedig gondoskodik róla, hogy még véletlenül se unatkozzak […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben. Nagyköszi ezúttal Abonyi-Keszte Barbinak az ajánlásért, cserébe az úticél: Pontevedra, Spanyolország.) Hadd kezdjem azzal, hogy Portugáliában beköszöntött az igazi nyár. Úgy 28 fok van, egyetlen bárányka sincs az égen és kapjuk a dévitamint folyamatosan. Az első igazi nyári hétvégén a portugálok kirajzottak a praia-kra, némelyek egy jó könyvvel, […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben. Hatalmas köszi Miska Misunak ezért a remek ajánlásért.) Figyelem! A nyugalom megzavarására tökéletesen alkalmas képsorok következnek. Csak erős idegzetűeknek! Vérnyomás-ingadozás előfordulhat a bejegyzés olvasása közben, vérmérséklettől függően több különböző kimenettel: vagy annyira elkap a zen, hogy egy teljesen átszellemült nyugalmi állapotba kerülsz, vagy annyira felbosszantod magad, hogy épp […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Van olyan, hogy óceánfüggőség? Hogy annyira vonzódsz hozzá, úgy megszokod és igényled a látványát, hogy ha egy ideig nem látod az óriási türkiz hullámokat, meg a sós vízbe szakadó vad partokat, egyszerűen muszáj visszamenned? Nem tudom, mennyire vagyok klinikai eset, de Madeira és az Azori-szigetek után egyszer csak […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Bármibe lefogadom, hogy nem sűrűn kóstoltátok eddig a Szentlélek levesét. Hát én sem. De a Nagy-Húsvéti-Készülődés égisze alatt most ez is megtörtént. Nem vagyok vallásos (illetve van egy különc elképzelésem a világ működéséről), templomot közelről csak akkor látok, ha esküvőt fényképezek benne. A katolikus vallás közelébe is csak […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) A gép szárnyvége majdnem beleáll a futópályába az ordas szélben, nekem kéne egy tiszta pelus, ők meg csókolóznak. Életem egyik legérdekesebb románca bontakozik ki a szemeim előtt. Elmesélem. Folyosó mellett ülök a repülőn, ami nem a kedvencem, de legalább nyugodt lélekkel megihatok fél liter vizet, mert nem kell […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) “Mert ott volt.” mondta Edmund Hillary, mikor arról kérdezték, miért mászta meg az Everestet. Hasonló választ tudnék adni a kérdésre, miért másztam meg a Pico-t. Bár ennek jelentősége az emberiség szempontjából elenyésző, a saját szempontomból viszont igen kimagasló, és ez is valami. A Pico vulkán Portugália legmagasabb hegye, […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Nem is tudom, miért választottam az Életrevalók c. film egyik zenéjének kizomba verzióját ehhez a bejegyzéshez, valahogy a zenék találják meg a bejegyzéseimet, nem én találom a zenéket a bejegyzésekhez. Ez a film az egyik örök kedvencem, a humorával, a megérintő emberségével, a mélységével és egyszerre könnyűségével, a […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Azori-szigetek. Még mindig annyira egzotikusan cseng ez a név a fülemben (és főként a portugál eredetije, Açores), pedig már lett volna időm megszokni. Naponta sokszor kimondom magamban, amikor egyszerűen csak örülök a pillanatnak, meg hogy itt lehetek. Ez egy olyan sziget, ahol egyszerűen csak jó lenni. Akkor is, […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Boa sorte. Jó szerencse. Azt hiszem, ez vezetett engem most ide, az Atlanti-óceán közepére, egy aprócska szigetre, Faialra, a kilenctagú, egzotikus hangzású Azori-szigetek egyikére. És hogy hogyan kerültem ide, az is megér talán egy rövid mesét, mert úgy három hónappal ezelőttig fogalmam sem volt, hogy ez a hely […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) – Kicsikém, mi leszel, ha nagy leszel?! – Külkereskedő. – Aha. Ööö. Értem. A fenti párbeszéd állítólag öt éves korom körül hangzott el, amikor az ovónénik feltették a nagy kérdést a jövőmmel kapcsolatban. Naná, hogy a leghalványabb fogalmam nem volt arról, hogy mi az, hogy külkereskedő, ezt a […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Ülök a vigasztalhatatlanul szmötyis fővárosban, bámulom az ablakon át a ködöt és a szmogot, és próbálom a kávémat meg a belső szánsájnt blogbejegyzéssé átalakítani, miközben két út közötti pihenőben az utazások dinamikáján gondolkodom. Velem tartotok elmélkedni meg világmegváltani? Még csak nemrég kezdtem a saját utamat járni, és folyton […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Jó, hát szenzációhajhász a cím. De rákattintottál, nem? Természetesen ingyen nincs semmi, mindennek a világon megvan az ellenértéke, még ha nem is mindig pénzben mérhető. Szóval a világot én sem fordítom ki a sarkaiból és te sem fogod tudni. De ha nem is a sarokkiforgatás a cél, csak […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Nekem a Balaton a riviéra. Napfény járja át a szívem újra, egy szál bikinit hoztam el az útra. Hányszor elmúlt már, de újra vár a balatoni nyár. Napozunk a Balaton mindkét partján, érzem már, hogy soha nincs határ, örökké tart a nyár. Ismerős, ugye? (a dalszöveg idézetek sorban: […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Az élet egyik legnagyobb ajándéka számomra az a sok-sok érdekes ember, akikkel az utazásaim során összetalálkozom. Van, akikkel csak öt percre, mégis hosszan rezonálnak bennem valamiért. Robert ilyen. Az első mondata valahogy úgy hangzik, hogy kijelenti, ő művész. De nem pökhendin, nem felvágósan, inkább csak tárgyilagosan. Milyen művész, […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Reg: – Elvették mindenünket a nyomorultak, kiszipolyoztak minket. És nem csak minket, apáinkat is. És apáink apáit is. Loretta: – És apáink apáinak apáit is. Reg: – Igen. Loretta: – És apáink apáinak apáinak az apáit is. És… Reg: – Jól van, Stan, ne lovald bele magad. És […]
(Hallgasd a zenét a blogbejegyzés olvasása közben.) Madeira szigetére repülni elég különleges élmény, és nem csupán azért, mert a fél Atlanti-óceánt át kell szelni, hogy odaérjen az ember, hanem mert picit trükkös a reptér. Nem lövöm le a poént, csak annyit mondanék, a futópályához mesterségesen kellett hozzáépíteni, hogy elég hosszú legyen, mer’ Madeira vulkanikus szigetén […]
Hallgasd a zenét, miközben olvasod a bejegyzést. Madeira. Azt jelenti portugálul, fa. És az elnevezés nem a véletlen műve, ugyanis felfedezésekor szinte teljesen erdő borította. Én persze nem a felfedezésekor vetődtem arra, vagy ha igen, az nem ebben az életemben volt, következésképp mást is találtam arrafelé, mint fát. Hogy mit, azt most megpróbálom a teljesség […]
(Hallgasd a zenét, miközben olvasod a bejegyzést.) – Lányok, mit terveztek enni ma vacsira? – Hát, feltehetőleg semmit. – Oké. Én főzök, ti mosogattok, rendben? És persze, hogy rendben, mert Anderia kitűnő szakács. De talán ne szaladjunk ennyire előre. Szóval, ha valaki nem olvasott volna korábbi bejegyzéseket, egy vendégház magánéletéről van itten nagyban szó, ahol […]